Jog és politika határán −

Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után

 

A 2010. évi parlamenti választások utáni magyarországi közjogi változások elemzéséről, megítéléséről gazdag szakirodalom született az elmúlt években. Mostani vállalkozásunk azonban csak közvetve kapcsolódik ehhez a diskurzushoz, mert közvetlen célja nem az, hogy a hazai alkotmányos változások irányait összevesse a modern alkotmányosság követelményeivel, azaz hogy normatív alapon értékelje a teljes magyar közjogi rendszert, vagy akár csak annak valamely részét érintő átalakításokat. A jelen projekt kutatási alapkérdése az, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikai rendszerben meghatározó jelentőségű intézményt, az Alkotmánybíróságot érintő közjogi változások milyen következményekkel jártak e szerv tevékenységére nézve. Tervezett kötetünk célja tehát, hogy megvizsgálja a 2010. évi kormányváltást követő jogi-intézményi és politikai változások hatását az alkotmánybíráskodásra. E feltételezett hatások többrétűek lehetnek, s ezért többféle dimenzióban is vizsgálhatók: érinthették az Alkotmánybíróság tényleges szerepét a hatalommegosztás rendszerében, politikai intézményi jellegét, az Alkotmánybíróság, illetve egyes tagjainak szerepfelfogását, identitását, jogértelmezési gyakorlatát, az AB társadalmi megítélését és így tovább. Könyvünk ezek közül azokkal a folyamatokkal kíván foglalkozni, amelyek az Alkotmánybíróság politikai befolyásolására irányultak, illetve ilyen hatással jártak. Másszóval arra vagyunk kíváncsiak, hogy az eleve a politika és a jog határmezsgyéjén elhelyezkedő Alkotmánybíróság helye, szerepe hogyan változott az elmúlt időszakban. Mindezt az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján kívánjuk vizsgálni, arra kérve szerzőinket, hogy megfelelő tények, illetve érvek alapján elemezzék, hogy vajon az Alkotmánybíróság tevékenysége a fent említett változások után vagy eredményeként (esetleg azoktól függetlenül) politikai értelemben függetlenebbé és/vagy hatékonyabbá vált-e, vagy éppen ellenkezőleg, autonómiája, politikai ellensúly-szerepe csökkent-e az elmúlt időszakban.

Az ilyen módon feltett kutatási kérdésre adott válaszok különösen érdekesek lehetnek a magyarországi kétharmados, alkotmányozó parlamenti többség mellett, s hozzájárulhatnak az intézményre vonatkozó reformelképzelésekről szóló esetleges későbbi vitákhoz.

A közreműködésre felkért kutatók intézményi kötődése különböző, meghívásuk alapja a jelen kutatási projekt szempontjából releváns érdeklődési körük, illetve kutatási területük volt. Ennélfogva a kutatás sem valamely elméleti konstrukció, kutatási koncepció vagy hipotézis igazolására irányul, hanem csupán az alkotmánybíráskodásról mint az alkotmányos jogállam egyik garanciális intézményéről szóló tudományos diskurzushoz kíván hozzájárulni.

A kutatási eredményeket könyv formájában tervezzük megjelentetni 2015 végén. A kutatás kiemelt témái:

• Az Alkotmánybíróság és a többi hatalmi ág viszonyának változásai 2010 óta

A tervezett kötet e fejezete azzal foglalkozik, hogy az Alkotmánybíróság jogállásával kapcsolatos változások – az alkotmánybírák jelölési módjának megváltoztatásától a közpénzügyi törvények normakontrolljának megszüntetéséig – milyen tényleges változásokat eredményeztek az AB tevékenységében, illetve hogyan módosították a testület helyét a hatalommegosztás rendszerében. E körben vizsgálható például az AB szervezeti stratégiájának (például a kormányhoz való viszonyának) esetleges módosulása, az alkotmánybírák kiválasztási mechanizmusának átalakítása (pontosabban annak hatása), vagy az AB szerepmódosulása a független hatalmi ellenőrző szervek körében.

• Az alkotmánybírósági gyakorlat változásai a 2010-es kormányváltás után

Ebbe a fejezetbe olyan írásokat várunk, amelyek az alkotmánybírósági gyakorlat változásait avagy változatlanságát vizsgálják az AB jogállását módosító alkotmányozás, illetve jogalkotás kapcsán, illetőleg a szélesebb társadalmi-politikai kontextusban. Tekintettel az alkotmányozó többség jelenségére, a vizsgált téma olyan elméleti kérdések megválaszolására is kiterjedhet, hogy milyen funkciója lehet az alkotmánybíráskodásnak ilyen politikai környezetben, mit jelent (vagy mit jelentsen) az alkotmánybírósági függetlenség, stb.

• A politikailag megosztó ügyekben való AB-gyakorlat

Az alkotmánybíráskodás politikai befolyásoltsága, vagy ellenkezőleg, politikai függetlensége jól demonstrálható egyes, politikailag érzékeny, illetve megosztó ügyekben hozott határozatainak elemzésén keresztül. Itt elsősorban a 2010 utáni egyes közjogi reformok normakontrolljának eredményei vizsgálhatók, különösen az alábbi ügyek alkotmányossági felülvizsgálata kapcsán:

• az alkotmánymódosítások,

• a 98%-os adót előíró törvény(ek),

• az egyházügyi törvény(ek),

• a köztisztviselői és a kormánytisztviselői törvény,

• a bírák jogállására vonatkozó törvény,

• a semmisségi törvény,

• a választási jogszabályok,

vagy bármely más olyan eljárás tekintetében, amelynek kapcsán a szerző véleménye szerint bemutatható vagy jellemezhető az alkotmánybíráskodás és a politika viszonyának alakulása 2010 óta.

• Az alkotmánybíráskodás jövője Magyarországon

Ebben a blokkban olyan tanulmányokat szeretnénk szerepeltetni, amelyek az alábbi kérdésekre keresnek választ: sikertelennek bizonyult-e Magyarországon az alkotmánybíráskodás intézménye? Szükség van-e az alkotmánybíráskodás jelenlegi rendszerének reformjára? A legújabb tapasztalatok fényében az alkotmánybíráskodás milyen szervezeti modellje lenne a legmegfelelőbb a jövőben?

 

Projektvezetők: Gárdos-Orosz Fruzsina és Szente Zoltán

 

Közreműködők:

Balázs Zoltán (Corvinus, MTA PTI)

Csink Lóránt (PPKE ÁJTK)

Drinóczi Tímea (PT ÁJTK)

Erdős Csaba (SZE ÁJTK, NKE KTK)

Fleck Zoltán (ELTE ÁJTK)

Gárdos-Orosz Fruzsina (NKE KTK, MTA JTI)

Halmai Gábor (Princeton)

Kovács Ágnes (DE ÁJTK)

Ligeti Miklós (Transparency International)

Naszladi Georgina (PT ÁJK)

Pócza Kálmán (MTA PTI)

Szente Zoltán (NKE KTK, MTA JTI)

Szentpéteri Nagy Richárd (NKE KTK)

Takács Albert (NKE KTK)

Takács Péter (SZE ÁJTK)

 Tilk Péter (PT ÁJK)

Tordai Csaba (ügyvéd)

Varga Csaba (MTA JTI)

Vissy Beatrix (ELTE ÁJTK)