Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományos Tanácsa harmadik alkalommal írta ki a negyven évnél fiatalabb kutatók elismerésére „Az ELTE Ígéretes Kutatója” pályázatot. A felhívásra idén 59 érvényes pályamű érkezett, amelyekből a Tanács tudományterületenként egyet ítélt nyertesnek. Az elismeréssel járó egymillió forintos jutalmat tehát összesen heten vehetik át.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyérmet adományozott Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja részére. A kitüntetés a felsőoktatásban végzett, diáktudományos tevékenységet támogató, színvonalas és eredményes munkát díjazza. Az elismerés átadására 2017. november 20-án a Magyar Tudományos Akadémián került sor, a XXXIII. OTDK-t lezáró kitüntetés átadó ünnepi ülésen.

Helyi környezeti problémák és válaszok Magyarországon és Romániában (Local environmental problems and answers in Hungary and Romania) címmel szervez műhelykonferenciát 2017. november 30-án a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara és a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara. A konferencia helyszíne a Kolozsvári Kar Tordai úti épülete.

Részletes program: http://kv.sapientia.ro/hu/hirek/helyi-kornyezeti-problemak-es-valaszok-magyarorszagon-es-romaniaban

Rule of law backsliding may be defined as the process through which elected public authorities deliberately implement governmental blueprints which aim to systematically weaken, annihilate or capture internal checks on power with the view of dismantling the liberal democratic state and entrenching the long-term rule of the dominant party. This address will explain how current Hungarian and Polish authorities have been building electoral autocracies with the aim of establishing de facto one-party states before offering a critical assessment of the EU institutions’ so far unsuccessful attempts to prevent or roll back rule of law backsliding in these two countries. It will also be argued rule of law backsliding is a decisive issue for the whole EU because it not only affects the citizens of the country where this phenomenon is happening, but it also affects both EU citizens residing in any such ‘illiberal regime’ and, indirectly, all residents in the EU through these regimes’ participation in the EU’s decision-making processes and the adoption of norms that bind all in the EU.

The European Parliament (EP) established a reputation as an environmental champion, via its amendments to legislation and through reinforcing the global environmental leadership efforts of the European Commission. The Parliament has been beneficiary of Treaty amendments that have increased its power, most recently in the Lisbon Treaty, which extended the EP’s rights as a co-legislator to a wider range of policies and offered the EP a veto on international environmental agreements. Yet there have been a series of challenges to the EP’s scope to exercise leadership. The EU has become more heterogeneous as its membership has extended; a new far right grouping has been established in the EP; and policy-makers have had to deal with a "conglomerate of crises" (Falkner 2016) and Brexit. More generally the EU’s wider policy ambition appears to be in retreat. These conditions may act as a constraint upon the Parliament and beg the following questions: Is the EP still an environmental leader? If so what kind? How might we measure such leadership? Does it matter?

2017. november 14-én együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Ítélőtáblán Ribai Csilla elnök és Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK dékánja.