Közigazgatás-tudományi Kutatócsoport

 

Kutatási főirány: „Az állami szerepkörök változásának hatása a közigazgatás helyére és szerepére az állami szervek és funkciók rendszerében” 

A kutatás célja annak feltárása, hogy napjaink társadalmi, gazdasági és politikai változásai hogyan hatnak az állami funkciók átalakulására és ezen belül is az állam cselekvését megvalósító közigazgatásra? A változások kihatnak-e a közigazgatás államszervezetben elfoglalt helyére és állami funkcióira? A megváltozott szerepekhez milyen szervezeti, működési és személyzeti átalakítások kapcsolódnak? Mindezek pedig, hogy értékelhetők nemzetközi dimenziókban és hogy hatnak hazai közigazgatásunkra?

A kutatások eredményeként választ kaphatunk arra, hogy milyen módon változik az állam és annak funkciói. Megismerhetjük azt, hogy hogyan alakul a jogállamiság és a hatalommegosztás a modern államban és annak közigazgatásában és miképpen lehet optimalizálni a közigazgatás működését a közjó érdekében.

E kutatási főirány kapcsolódik a nemzetközileg leginkább ismert kutatási témakörökhöz, ami fontos a külföldi együttműködéshez. Ennek keretében kapcsolódhatunk a Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézethez, az IIAP- hoz, annak európai szervezetéhez az EGPA -hoz, az Európai Közigazgatási Intézethez, az EIPA- hoz, valamint az Európai Helyi Igazgatási Kutatócsoporthoz, a  GRALE –hoz, továbbá az EU támogatásával működő Helyi Autonómia Obszervatóriumhoz az OLA kutatóhelyekhez.

Kutatási hipotézisek:

A világgazdasági mintegy fél évtizede tartó válsága mindenütt nagy hatással van az államra, annak szerepköreire és az azokhoz rendelt eszközrendszerre egyaránt. A neoliberális államfelfogás helyett egy új, az állam aktív cselekvésére épülő felfogás kezd folyamatosan érvényesülni, melynek neo-weberi, vagy más jellemzői még nem kristályosodtak ki és folyamatos változásban vannak. Ezek a változások minden állami szervet és funkciót érintenek, de kiemelkedik közülük az állam aktív cselekvését megvalósító közigazgatás.

E téren a neoliberális államfelfogást megvalósító Új Közmenedzsment (NPM) ideológiája szinte töretlenül hatott az ezredfordulóig, de érvénysülése egyre inkább járt nemkívánatos hatásokkal, melyek különösen a közigazgatás elgyengülésében, hagyományos értékrendszerének elvesztésében nyilvánult meg.

A mintegy fél évtizede tartó gazdasági világválság e negatív hatásokat felerősítette és az NPM meghatározó érvényesülésének végett vetett, de helyette még nem alakult ki egyértelműen beazonosítható új irány.

Mindeközben a válságkezelés nevében egyes országokban - így különösen Magyarországon - olyan új alkotmányos és más jogi szabályozás született, mely átértékelte az alapvető államhatalmi ágak és funkciók egymáshoz való viszonyát és magát a jogállamiság értelmezését is. Mindez a közigazgatásban egyértelmű re-centralizációhoz vezetett, mely egyben hatalmi koncentráció is.

Alapvető kérdés - így a kutatási is - hogy a válság kezelésének valóban szükséges és egyetlen útja-e az állam és a közigazgatás ilyen irányba ható átalakulása? Ez a jelenség mennyire magyar sajátosság, vagy illeszkedik nemzetközi folyamatokhoz? Milyen esetleges más alternatívák lehetnek, melyek egyszerre képesek a válság kezeléséhez szükséges állami és közigazgatási eszközrendszer erősítésére és a demokratikus és jogállami vívmányok megőrzésére? Az erősebb állam erősebb közigazgatása mellé milyen új jogvédelmi mechanizmusok kapcsolandók?

Várható kutatási eredmények:

 A kutatások jelentősége a fentiekben vázolt alapkutatási tárgyköröknek minősülő kérdések új megvilágításba helyezése és ezekből olyan elméleti következtetések levonása, melyek új államfelfogást, a közigazgatásra vonatkozó új elméleti megállapításokat tartalmazhatnak.

Ezek társadalmi hasznosulásaként az állam-és közigazgatás fejlődésének új irányai alapozhatók meg, illetve a már megkezdett változtatások megfelelő elvi alapokon korrigálhatók.

Kutatói profilok:

 

Balázs István:

  • A magyar közigazgatás átalakulása a rendszerváltástól napjainkig.
  • Európai Közigazgatási Térség, európai közigazgatási jog.
  • A jó közigazgatás követelményei napjainkban.

Eddig megjelent főbb publikációi 2013-ban:

  • Új tendenciák a helyi önkormányzatiság fejlődésében Európában" Ismertető Gerard Marcou:" c. előadásáról. Új Magyar Közigazgatás,6:(2) pp. 49-52. (2013
  •  „Új tendenciák a közigazgatás fejlődésében.” In: Hajdú József (szerk.) 90 éves a szegedi jogászképzés,Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013. pp. 7-16.
  • Az „Európai Közigazgatási Térség” és az európai közigazgatási jog. in: Közigazgatási jog. Fejezetek szakigazgatásaink köréből. (szerk.): Lapsánszky András, Complex Kiadó, Budapest, 2013. I. 43-78 old.
  • A főváros és kerületei szabályozásának változásai és hatályos rendszere. Új Magyar Közigazgatás 2013  július-augusztus, 6. évfolyam, 7-8. szám, 1-10 old.

 

Gajduschek György:

  • A közigazgatás személyi állománya, személyzeti rendszere - közszolgálati jog
  • A jog szociológiai vizsgálata
  • A jog közigazgatás általi érvényesítése

2013-ban a közszolgálat témakörében jelentek meg elsődlegesen publikációi. Ezek közül kiemelést érdemel:

  • Civil Service Reform in Slovakia and Hungary: The Road to Professionalisation? In: Neuhold Christine, Vanhoonacker, Sophie, Verhey, Luc (szerk.)Civil Servants and Politics. A delicate Balance Houndmills Basingstoke: Palgrave Macmillen, 2013. pp. 123-151. (Staronová Katarina-val közösen)
  • Civil Service in CEE Countries: Where Institutions do not Work ? NISPACEE JOURNAL OF PUBLIC ADMINISTRATION AND POLICY 5:(2) pp. 161-168. (2013)

Halász Iván:

  • nemzetközi migráció és közigazgatás
  • a válságkezelő nemzetközi igazgatás sajátosságai
  • a közép-európai államok alkotmányos és közigazgatási fejlődése

A 2013-as tematikus publikációk:

Medzinárodné právo a krajanská problematika. In: Roczniki administracji i prawa. Rok XII. Sosnowiec, 2012. 53-62.

Koi Gyula:

  • Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban
  • A külföldi közigazgatás-tudomány elmélettörténete

Koi Gyula a korábbi, "A világ nagy közigazgatási rendszerei" elnevezésű kutatási főirány keretében a kínai közigazgatással foglalkozott. 2013-ban elsődleges feladata a Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban. „Hazai és nemzetközi tudománytörténeti visszapillantás a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig” című doktori (PhD) értekezés elkészítése volt. A dolgozat kameralisztikai fejezetét az MTA TK JTI a csütörtöki műhelyviták keretében adta elő.  A kutatócsoport keretei között zajlott részben Koi Gyula: Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája (Budapest, 2013. 178. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó) című kötetével kapcsolatos kutatás, mely Zsoldos Ignác, Récsi Emil és Concha Győző akadémikusok, valamint Magyary Zoltán professzor életművét dolgozta fel.

Schweitzer Gábor:

  • Az állami szerepvállalás változásai az utóbbi években (hívószavak és értékek pl. a Nemzeti Együttműködés Programja, az Alaptörvény, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 2011, 2012. alapján)
  • Magyar közjogtörténet (alkotmánytörténet)

2013-as publikációk közül:

  • Fundemantal Law – Cardinal Law – Historical Constitution: The Case of Hungary since 2011. In: Journal on European History of Law, 2013/1. 124-128.
  • Viharos esztendők. Molnár Kálmán közjogász professzor életútja a koalíciós években (1944-1949) In: Ünnepi Tanulmányok Rácz Attila 75. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Cserny Ákos. Bp., 2013. 465-486.
  • Az utolsó stáció. Molnár Kálmán budapesti évei (1946-1961). In: Jogtörténeti parerga. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Mátthé Gábor – Révész T. Mihály – Gosztonyi Gergely. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 322-330.

Szamel Katalin:

  •  A közigazgatás alkotmányos környezete és elméleti kérdései
  • A demokratikus és szociális jogállam értékei

Kutatásai az alkotmányos környezet közigazgatás tartalmi átalakulására és a közigazgatás fogalomrendszerére gyakorolt hatására összpontosítanak (összehasonlító bázison is). Ezzel összefüggésben vizsgálja, hogy újra kell-e értelmezni a jogállamiság kialakult hegemón fogalmát, értékeit, és hogy a demokratikus jogállam mit jelent ma az állampolgár-közigazgatás kapcsolatrendszerében, és az hogyan érvényesül a gyakorlatban, illetve az állam szerepének újraértékelődése ad-e még esélyt a szociális jogok érvényesülésének. Mindezen témák kidolgozásának számos előzménye van munkásságában, amelyeket a közös kutatás keretében folyamatosan bővít és értékel újra (Erre nézve ld. MTMT) folyamatban levő kutatásinak első fázisáról pedig az Intézet nov. 14 i ülésén tartott előadást.

2013-as publikációk:

  • A közigazgatás törvényességéről és más démonokról: (Avagy a közigazgatás törvényessé-gének színeváltozásai) In: Ünnepi tanulmányok Rácz Attila 75. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Cserny Ákos Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, Bp. 2013. pp. 487-504.
  • Adminisztrativna reforma v szucsasznij Ugroscsini: szfera centralnovo upravlinnja: Сучасні проблеми розвитку законодавства в Україні та Угорщині: )  Koi Gyulával társszrzőségben, 99- 112
  • A közigazgatás változásai Magyarországon, különös tekintettel a központi közigazgatásra: Adminisztrativna reforma v szucsasznij Ugroscsini: szfera centralnovo upravlinnja. Kiev: Juridicseszkaja Knyiga, 2013. pp. 209-219.

 

__________________________

A kutatócsoport vezetője

___________________________

A kutatócsoport tagjai

__________________________

 

Vissza az előző oldalra