MTA Law Working Papers

A Jogtudományi Intézet műhelytanulmányai

Béla Pokol: La duplicación gradual del sistema jurídico a través de la adjudicación constitucional

2019/19
En los últimos años, varios análisis han enfatizado la reorganización y la finalización de los mecanismos democráticos de gobierno de la sociedad por parte de la juristocracia. Como consecuencia, esto también provocó una profunda reorganización de la ley y, en teoría, no es suficiente para comprender la adjudicación constitucional y los derechos constitucionales como un simple complemento de la ley. En este estudio, se argumenta que se puede delinear la duplicación de todo el sistema legal.

Tímea Drinóczi – Fruzsina Gárdos-Orosz – Zoltán Pozsár-Szentmiklósy: Formal and Informal Constitutional Amendment in Hungary

2019/18
In this paper, we give a critical overview of the formal and informal constitutional amendents that have occurred in Hungary since the transition. We argue that even though we face terminological difficulties, informal constitutional amendment is not only possible but is actually present in the Hungarian constitutional order in the form of the constitutional interpretation of the Constitutional Court. In certain cases, this exercise is beneficial for the stability of the rule of law, while in others it may have a detrimental effect on the same. We also claim that it is up to the other powers (political branches of government or the constitutional court/high court itself) to decide whether the informal constitutional amendment by constitutional interpretation is legitimate or not. Noone can challenge a constitutional interpretation in any legal way in a constitutional democracy; however, it is up to the political branches or the courts to reject or uphold its result. This latter can occur by appyling the new content or consolidating it to the text of the constitution. The phenomenon that we call informal constitutional amendment by constitutional interpretation is not only experienced in countries with a rigid constitution but also in states having a rather short constitution with many vague provisons especially concering certain principles and fundamental righs.

Béla Pokol: Die graduelle Verdoppelung des Rechtssystems durch Verfassungsgerichtsbarkeit

2019/17
In der Schrift wird argumentiert, dass neben den traditionellen Schichten des Rechts – Textschicht, Rechtsdogmatik und höchstrichtrliches Reht - die verfassungsrechtlichen Grundechten nicht als eine vierte Schicht des Rechts begriffen werden können, sondern als eine Verdoppelung des ganzen Rechtsssystems. In der Analyse wird dargelegt, wie der Verfassungstext mit dem Fallrecht der Verfassungsgerichtsbarkeit zwangsläufig ergänzt wird und die Verfassungsdogmatik eine Systematisierung dieses Fallechts schafft und damit eine dritte Schicht des neuen konsitutionelles Rechts zustandegebracht wird. Theoretisch kann diese Entwicklung als eine Verdoppelung des traditionellen Rechts und der Rechtszweige formuliert werden.

Tímea Drinóczi: The European Rule of Law and illiberal legality in illiberal constitutionalism: the case of Hungary

2019/16
This paper argues that in the illiberal constitutionalism accommodated in Hungary, the approach towards, and theory of, the Rule of Law is conceptually different from the notion of that concept which has emerged in Europe as a common value and principle with a shared heritage. A concept of the European Rule of Law is offered to conceptualise the contested notion of the Rule of Law in a supranational constitutionalism and used to emphasise its distinct nature as compared to the Rule of Law concept that demands universal application. Members States are supposed to accommodate their Rule of Law understanding to the European Rule of Law, which binds them through their constitutional provisions, and their own domestic Rule of Law concept, which is also provided for in their respective constitutions. The Hungarian Rule of Law concept, which has existed since 2010, shows significant and visible unorthodoxy. This paper claims that the term illiberal legality can be used to describe the hollowed-out meaning of the European Rule of Law in Hungary. llliberal legality accentuates the instrumental use of domestic law in both legislation and law application. Another characteristic is the weak constraint that the European Rule of Law poses on the domestic public power as it requires the implementation and application of EU law, i.e., both the values and the acquis. This latter phenomenon, among others, keeps the Hungarian constitutional system within the frames of constitutionalism and supports the claim for an illiberal adjective.

Zsolt Körtvélyesi: Transcending the Collective/Individual Minority Rights Division: A Procedural Proposal

2019/15
Violations of human rights often target minority groups. This paper argues, through the case of minority claims, that the right to effective remedy entails an obligation to provide non-individualized remedies where lack thereof would result in non-remediable rights violations. Using class action or a similar tool to aggregate claims in a court procedure will in itself fulfill certain embedded claims and, as a result, contribute to achieving the goal of providing adequate remedy. While many collective procedures can be cited as concrete examples for implementation, the US class action rule will be used here as an example through which the various challenges and possible benefits of a collective procedural tool are assessed. The article presents a conceptual proposal based on insights from the US experiences with class action and concludes that a right view of legal remedies might not only allow but also require accommodating certain collective claims, and such a move could benefit group members in a number of respects, providing for a more efficient and adequate remedy that is sensitive to the context and addresses symbolic claims as well as the problem of limited funds.

Vinicius Gorczeski: Pretrial Detention and its (ab)use in Brazil: pathways to overcome prison overcrowding and a rule of law issue

2019/14
Brazil has substantially increased the number of pretrial detainees over the past years, with 650,000 people in jail awaiting trial. The practice, surrounded not only by violations against international legal standards but also national laws, has placed Brazil among the top three countries in the world with the highest numbers of pretrial detainees, only behind the United States and China. First, this paper offers an overview of overcrowding prisons, the drivers of the problem in Brazil, and how they contribute to undermine the country’s rule of law standards in criminal justice and fundamental rights, as assessed by the World Justice Project. The role and practice of justice authorities, from police offers to judges, is put into context as factors contributing to widen the problem. Policy-oriented, this paper subsequently lays out tentative solutions and options that, being based on international best practices and tailor-made to Brazil’s current justice system landscape, aim to alleviate the quandary that not only has not contributed to make streets in Brazil safer but that are indeed prone to increasing violence in prisons.

Vinicius Gorczeski: Freedom of Expression and Right to Justice: How Syrian organizations should use the Internet to achieve their goals under a civil war

2019/13
Since a civil war broke out in Syria in 2011, independent media outlets, justice and accountability, and civil society builders organizations have striven to exert their right to freedom of expression—despite the local government’s efforts to undermine them on the streets and, in particular, in cyberspace. The Internet has proven to be an enabler of such rights, through which war crimes and other serious violations perpetrated by the Syrian government could be known by the international community. That really is in stark contrast to the Syrian pre-civil-war experience in the cyber realm, when freedom of expression was limited if not nonexistent. This paper analyzes two open questions in regard with that: how do actors working to promote the right for justice can use the Internet to coordinate with international organizations in pursuing justice and accountability efforts; and whether such emerging reality will resist a future in which Assad retains power of the country and censorship prevails over the Internet. Subsequently, this paper puts forward policy scenarios in which freedom of expression can achieve practical justice and accountability results through media and coordination efforts between local and international organizations.

Vinicius Gorczeski: Crackland: symbol of Brazil’s drug policy failure

2019/12
“Crackland”, located in the heart of Sao Paulo, is Brazil’s most long-standing open drugs scene, where crack cocaine users settled and where violence spread for the past two decades. This paper seeks to analyze the paradoxical mechanisms adopted by policymakers and law enforcement in the city of Sao Paulo that led Crackland and problems stemming from its very existence to root and persist. First, this paper introduces an overview of the current Crackland landscape and failed attempts to deal with it. Then, it relates that to a rooted history of war on drugs in the city and in Brazil as driving forces undermining progressive and internationally recognized approaches to dealing with illegal drug usage. An example of promising policy, the Open Arms program, suffered from the lack authorities’ capabilities to steer the program and stumbled upon conflicting legislation before it was declared to be dismantled. Subsequently, ways to improve the program under the current policy framework will be analyzed through international best practices in law and drugs policies.

Elek Balázs – Pribula László: Észrevételek Kovács Ágnes „Ki védi meg a magyar bíróságok függetlenségét? Személyzeti politika a központi igazgatásban” című tanulmányához

2019/11
A tanulmány Kovács Ágnes „Ki védi meg a magyar bíróságok függetlenségét? Személyzeti politika a központi igazgatásban” című, az MTA Law Working Papers 2019/10. szám alatt megjelent írásához tesz észrevételeket. Konklúziónk szerint maga a szerző sem állítja egyetlen esetben sem, hogy a pályázatok elbírálására jogszabályellenesen került volna sor, csupán az eredménytelenné nyilvánítások általa feltételezett, de igazolni meg sem kísérelt szándékaira utal; ez előzőekben kifejtettek értelmében azonban a feltételezések nem feleltethetők meg egy tudományos kutatás megfelelő következtetéseinek.

Kovács Ágnes: Ki védi meg a magyar bíróságok függetlenségét? Személyzeti politika a központi igazgatásban

2019/10
A teljes szöveg eredetileg a Pro Futuro – A jövő nemzedékek joga című folyóiratban jelent volna meg, ám 2019 nyarán arról tájékoztattak, hogy a közlésre korábban már elfogadott tanulmány mégsem szerepel a következő lapszámban. A publikálás utólagos visszautasítását a szerkesztőség azzal indokolta, hogy a szöveg már a megjelenése előtt nem várt, a szakmai körökön túlmutató, politikai színezetű viták forrásává vált, ami veszélyeztetheti a semlegességre törekvő folyóirat szakmai megítélését. *** A bíróságok függetlensége az egyéni jogosultságokat védő és a társadalmi konfliktusok igazságos rendezését biztosító jogalkalmazás egyik legfontosabb garanciája. Az ítélkezés függetlenségét a politikai hatalmi ágak igazolhatatlan beavatkozása nyíltan veszélyezteti, ugyanakkor a függetlenség feltételeit a bírósági szervezet belső viszonyai is kikezdhetik. A magyar bírósági szervezetrendszerben jelentős igazgatási hatalom összpontosul a bírósági vezetők kezében, így a kinevezési eljárásnak a bírósági szervezet függetlensége szempontjából komoly tétje van. A jelenleg hatályos szabályok szerint a törvényszékek és ítélőtáblák igazgatási vezetőit az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nevezi ki, akinek döntéseit az elmúlt időszakban kitüntetett szakmai és közéleti érdeklődés kíséri és olykor heves vita övezi. Ez a tanulmány a vezetői pályázatok elbírálását elemzi, és a bírói függetlenséget fenyegető veszélyekkel szembeni jogvédelem – esetlegesen bírói önvédelem – lehetőségeit keresi.

Patrik Szabó: Under the skin. Additives to the theoretical and dogmatic problems of constitutional identity

2019/09
In this paper, I aim to answer a part of the ideational questions emerging in the scope of constitutional identity with special regard on the Seventh Amendment of the Fundamental Law of Hungary and the Hungarian scientific literature. In the first part of the study, I review the scientific concept of identity, after which I introduce the theoretic definition of national identity and argue that the constitutional courts of the member states of the EU properly identify it with the concept they call constitutional identity. Thereafter I capture the essence of constitutional identity, by making distinction between this one and national identity, then based on the theory of Carl Schmitt I draw the lines between eternity clauses and the latter concept. I also differentiate between the two sides of constitutional identity which I call general and special sides. I argue that constitutional identity can only limit the power of other sovereigns and international entities but not the constitution amending power. Last but not least, I draft my own definition of constitutional identity that might be able to open new perspectives for the relevant scientific literature.

András Schweitzer: Ideas for Containment? World War Two American and British Confederation Plans for Postwar East-Central Europe

2019/08
At an early stage of the Second World War American and British post-war planners were preparing and discussing confederation schemes for the small states of East-Central Europe. As a tangible outcome and a first step toward the establishment of a wider regional union after the war a Czechoslovak-Polish treaty was signed in January 1942 in London by Edvard Beneš and Wladyslaw Sikorki, the respective heads of governments in exile. According to the available (quite scarce and largely Cold-war focused) literature the project was gradually abandoned mainly because Beneš and the Western powers did not want to antagonize their Soviet ally, which soon held the region under its control. The paper focuses on the emergence and development of these plans. It aims to revisit the question of their origin and the reasons why they were gradually abandoned. Based on British and American archival sources (mainly: policy documents of the British Foreign Office and minutes of the American Advisory Committee on Postwar Foreign Policy) it seems clear that diplomats in London and Washington were soon confronted with severe challenges. Before Soviet adversity was even expressed they found that the interested East-Central European political elites were not able to harmonize their postwar ideas, because of other perceived conflicting national interests. Although a confederation arrangement would have clearly benefited the USA, Britain, and all Western-friendly, democratic East-Central European political movements, after much deliberation and collaboration no such detailed plan was worked out by the parties. While Soviet intervention had its effects, this failure was in part due to the fact that the pre-war regional arrangements frequently violated the principle of self-determination and formed the basis of serious grievances and disputes. American and British planners sought to ease these tensions, which had been exploited by Germany and the Soviet Union, by suggesting border corrections. However some of these would have meant taking away territories from “friendly” states and/or rewarding “enemies”, which was hardly attainable politically after the war. Thus, controversies of the peace settlement system that followed the first world war became a factor not only for the outbreak of the second but also for the failure of US and British policy makers to effectively oppose Soviet control over East-Central Europe afterwards.

Pongrácz Alex: Szlovák és magyar autonómiatörekvések a történelmi Felvidék területén, 1918–1938

2019/07
A korábban hagyományosnak nevezhető – 1648-tól érvényesülő – szuverenitásortodoxiát nemcsak a napjainkban mindinkább kiteljesedő globalizációs és regionalizációs tendenciák kezdik ki, hanem a nemzetállami konstrukcióval szemben megfogalmazódó tradicionális, tehát a kisebbségben lévő nemzetiségek, nemzeti közösségek részéről felmerülő emancipálódási törekvések is. A tanulmány ennek egyik példájaként tekinti át a két világháború között, az első Csehszlovák Köztársaság impériuma idején megvalósuló szlovák, valamint magyar autonómiatörekvéseket.

Isaios: Kleónymos hagyatékáról (Fordította: Könczöl Miklós)

2019/06
„Kleónymos halálát követően az unokaöccsei – mint törvényes örökösök – keresetet indítanak a hagyatékért. Elismerik, hogy a végrendelet, amelyet Pherenikos, Simón és Poseidippos velük szemben fölmutat, valódi, és Kleónymos akkor írta és helyezte letétbe a hatóságoknál, mikor haragban volt az ő gyámjukkal, Deiniasszal. Azt állítják azonban, hogy ezt követően megpróbálta visszavonni a végrendeletét, miután azonban elküldött az astynomosért, váratlanul meghalt. Polyarchos viszont, az ő nagyapjuk, s Kleónymos apja, meghagyta az utóbbinak, hogy ha bármi történnék vele, rájuk hagyja a vagyonát. Az ügyállás a peres feleknek köszönhetően kettős meghatározás: az egyik az eredeti végrendeletre hivatkozik, a másik Kleónymos utolsó cselekedeteire, állítva, hogy az elküldött a tisztviselőért, hogy visszavonja azt.”

Nagy Alíz: Az illiberális állampolgárság intézményrendszere

2019/05
A tanulmányban amellett érvelek, hogy az állampolgárság intézménye a magyarországi illiberális fordulat következményeképpen átalakult. Így az állampolgárság már nem csupán az egyén és az állam közötti kapcsolatot fedi le, hanem az illiberális állampolgárság koncepciója egy közbenső közvetítő intézményrendszer beiktatásával, az állampolgárokkal kapcsolatot tartó, a magyar kormánytól függő helyzetben tartott szervezeteken keresztül valósul meg.

Ziegler Dezső Tamás: Az akadémiai szabadság elvének közvetlen alkalmazhatósága az EU jogában

2019/04
Az akadémiai szabadság kérdése az EU jogával összefüggésben egy kevésbé tárgyalt terület a szakirodalomban. Ennek a legfőbb oka, hogy az EU politikáinak rendszerében a felsőoktatás, illetve a kutatás szabályozása olyan kérdések, melyre az EU-nak a legtöbb esetben csupán támogató hatásköre van. Az EU jelenlegi gyakorlata alapján csupán azokban az esetekben jár el az akadémiai szabadság megsértése esetén, ahol egyértelműsíthető a hatáskör (mint például a belső piachoz kötődő esetekben), támogató hatáskör esetén nem. Ebből azt a téves következtetést lehetne levonni, hogy az akadémiai szabadság megsértése egyéb esetben jogszerű lehet. Ez ugyanakkor téves: politikai okokból képzéseket betiltani, vagy kutatóintézeteket leépíteni ugyanúgy tilos, mint piaci alapon működő egyetemek működését ellehetetleníteni. Ennek pedig az az oka, hogy a hasonló kérdéseket nem policy problémaként, hanem alapjogokkal összefüggő anomáliaként kell, vagy legalábbis, kellene kezelni.

Zsolt Körtvélyesi: Game of Norms: Law, Interpretation, and the Realms in Game of Thrones

2019/03
In this paper I will use Game of Thrones (the TV series) and its oath of the Night’s Watch to discuss some basic questions related to the nature and functioning of law. This will serve a dual goal: assessing the concept of law used in the series (making the paper part of a long-thriving academic field, law and literature, or law and film), but, more importantly, also to present theoretical questions in a friendly way – something I also tested in introduction to law classes. It is not easy to draw students into discussing questions of the right interpretation or functionalist understandings, but by driving them to a friendly (if deadly) territory, one can engage with them and show how the discussion is intimately related to fundamental dilemmas of legal theory.

Simon István: A magyar pénzügyi alkotmányjog átalakulása

2019/02
A közösségi pénzügyek alkotmányos alapjait lényegesen átalakító új alkotmány, Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Alaptörvény pénzügyi tárgyú rendelkezései meghatározzák a társadalom működéséhez szükséges gazdasági-pénzügyi intézményeket, a pénz- és vagyongazdálkodás lényeges szabályait, valamint a közterhek alapvető elosztási szabályait. Az Alaptörvény számos konfliktust okozott; a kritikusok vitatták szükségességét, megalapozottságát és legitimitását. Ezért erre is figyelemmel vázolom fel a szabályok értelmét, ahogy én látom, és érvelek a szabályozás indokoltsága mellett.

Kazsamér Katalin Enikő: A közigazgatási jogorvoslati rendszer és a jogvédelem hatékonyságát elősegítő tényezők a változások mentén

2019/01
A tanulmány központi témáját a jogvédelem és az annak részeként megjelenő jogorvoslati rendszer hatékonyságát növelő tényezők vizsgálata képezi, összhangban a kutatási szak készültségi állapotával. A 2018-as év jelentős változást hozott a közigazgatási jogban, így a téma aktualitását ez szolgáltatja amellett, hogy a nemzetközi színtéren is átalakulások vannak folyamatban. Ezzel összefüggésben merül fel kérdésként, hogy nemzetközi tendenciának tekinthető-e ez a folyamat. Ennek megválaszolására ebben a tanulmányban kizárólag annyiban vállalkozom, hogy több ponton megkísérlem a magyar megoldásokat összehasonlítani az osztrák eredményekkel, ezzel hozzájárulni a kérdéshez, hogy követhető iránynak tekinthető-e Ausztria közigazgatási joga Magyarország számára a jövőben.

Virág Csaba: Észrevételek Vadász Viktor „Krízis a bírósági igazgatásban?” című írásához

2018/17
A szerző „Krízis a bírósági igazgatásban?” című tanulmányában a 2011. évi bírósági igazgatási modell megújítása folytán létrejött alkotmányos és sarkalatos törvényben (2011. évi CLXI. törvény: Bszi.) rögzített rendelkezéseket vizsgálja és adja azok pontszerű kritikáját. Tanulmányában kérdésként veti fel, hogy krízisben van-e a bírósági igazgatás, azonban az igenlő választ kiindulási alapvetésként kezeli. A mű deklarált vitaindító jellege okán fontos, hogy alapvető felvetéseit tényszerű, érzelmektől és mű egyes részeiben megjelenő személyeskedéstől mentes szakmai diskurzus mentén gondoljuk át.

Rólunk